esztergomi bazilika: Magyarország legnagyobb, rangban első temploma, az →esztergomi érsek, az ország prímásának főszékesegyháza. Titulusa: Nagyboldogasszony és Szt Adalbert, búcsúja: VIII. 15., s római engedéllyel a húsvét utáni második vasárnap. 1993. V. 31: az →esztergom-budapesti főegyházmegye főszékesegyháza az ~, társszékesegyháza a bpi Szt István királyról nev. bazilika. - Az épület magassága a kripta aljától a kereszt csúcsáig 100 m; belső magassága a kupola alatt 71,5 m; hossza 107 m, szélessége 48 m, a külső oldalfalak magassága 34 m; a melléktornyok magassága 57 m. - I. Története 1683-ig. Az esztergomi Várhegyen Géza fejed. Szt István vt. tiszteletére tp-ot épített. I. (Szt) István kir. 1010 k. a szegyh-at Szt Adalbert tiszt. szenteltette. Jób érs. (1185-1203) tűzvész után újította meg. IV. Béla (ur. 1235-70) a város polgárságát a tatárok visszatérésétől való félelem miatt a várba telepítette a szegyh. köré, s kárpótlásul 1249: végleg az érs-nek adta a várbeli kir. palotát. Telegdi Csanád (1330-49) az ~t újjáépítette. Széchy Dénes (1440-65) Hunyadi János támogatásával renováltatta, s 1456: újra fölszentelte a Bold. Szűz Mária és Szt Adalbert tiszt. - Bakócz Tamás (1497-1521) az ~ mellé reneszánsz kpnát építtetett (→Bakócz-kápolna). E kpna kivételével az ~t a török háborúk tönkretették (a Vármúz-ban látható néhány oszlopfő és a →porta speciosa töredéke). - Az ~ hívei a várban lakó knk-ok, hozzátartozóik, s az isk-k növ-ei voltak. Sztbeszédeket nem tartottak, legfeljebb a papság számára, a szószékről az ünnepeket és böjti napokat hirdették ki. A városbeliek úgyszólván sohasem mentek föl az ~ba. Az ~ban minden nap 6 énekes mise volt: a Bold. Szűz, ill. Szt Adalbert oltárán, az Oltáriszentség kpnájában, a Bold. Szűz kpnájában, a megholt hívek lelki üdvéért a Szt Kereszt oltárán, s a konventmise a főoltáron. - Oltár- és kápolnaigazgatóságok 1397: az ~ban. 1. Szt Adalbert-oltár. Az érs. adományozta. Ig-ja tartozott Szt Adalbert tiszt. naponként nagymisét mondani, s a szükséges világításról gondoskodni. Ennek fejében volt egy háza, s élvezte a Pozsony vm. quartákat. - 2. A Bold. Szűz oltára. Az érs. adományozta. Ig-ja tartozott naponként nagymisét mondani v. mondatni, az oltárnál éjjel-nappal lámpát égetni, s a szükséges gyertyákat beszerezni, vasárnap mise után kihirdetni a köv. hét böjtjeit, ünnepeit, búcsúit. Jövedelme egy ház, egy fürdő s a marosi tized volt. - 3. Szt Kereszt-oltár. A kápt. adományozta. Ig-ja, a mindenkori várbeli plnos tartozott hétfőn és pénteken, s az egész nagyböjt alatt (vasárnapok kivételével) nagymisét végezni a karbeliek éneklése mellett a megholtakért. - 4. Az Oltáriszentség kápolnája. A kápt. adományozta. Ig-ja csak más javadalommal v. méltósággal nem bíró knk. lehetett. Vasárnap a Szentháromság, csütörtökön az Oltáriszentség, szombaton a Bold. Szűz tiszt. mondott énekes, asszisztenciás misét. A többi napokon csendes misét mondott, hétfőn a megholtakért. Gondoskodott a szükséges gyertyákról, csütörtökön a harangozásért 4 dénárt adott a harangozónak. - 5. Szt Péter-oltár. A kápt. adományozta. Ig-ja tartozott részt venni a konventmisén és a vesperán, s oltáránál sztmisét mondani. Házán kívül volt egy szőleje Palotán, s l00 Ft-ot kapott évente a pozsonyi polgároktól, melyből minden hónapban 4 Ft-ot fizetett a kórus tagjainak, kik mindennap nagymisét énekeltek a megholtakért a Szt Kereszt oltáránál. - 6. Keresztelő Szt János-oltár. A kápt. adományozta. Ig-ja tartozott részt venni a konventmisén és a vesperán. Szőlője volt Dorogon és Kesztölcön. - 7. Szt Szaniszló-oltár. A kápt. adományozta. Ig-jának háza és szőlleje volt. - 8. Szt Margit-oltár. A kápt. adományozta. Ig-ja tartozott részt venni a konventmisén és a vesperán. Volt egy elpusztult birtoka, egy kesztölci szőlője, bizonyos quartái, s egy jól jövedelmező budai háza. - 9. Szt Luca-oltár. Ig-ja a mindenkori őrknk., aki Szt Luca napján nagymisét végzett oltáránál, és megvendégelte knk-társait. Jövedelme szántóföld, szőlő, rét és tizedek. - 10. Szentháromság-oltár. Az érs. adományozta. Ig-ja tartozott részt venni a konventmisén és a vesperán. Javadalma egy nagy szőlő és egy esztergomi ház. - 11. Szt Miklós-oltár. Az érs. adományozta. Ig-ja tartozott részt venni a konventmisén és a vesperán. Javadalma két szőlő Palotán. - 12. A Bold. Szűz kápolnája. A kápt. adományozta, ig-ja csak egyszerű knk. lehetett, aki 4 káplánt tartott a kpna szolg-ára, minden nap nagymisét végzett v. végeztetett, elmulasztásáért 2 arany Ft-ot fizetett a kápt-nak, amit ha 3 nap alatt le nem fizetett, 4 aranyat vontak le jövedelmeiből. Az ig-nak kp-jaival együtt részt kellett vennie a konventmisén és a vesperán. A kpnában vasárnap és pénteken a napi officium szerint, szerdán Szt László kir., csütörtökön az Oltáriszentség, szombaton a Bold. Szűz tiszt. miséztek; Mária-ünnep vigiliáján vesperást végeztek. Az ig. lámpát égettetett a kpnában a vesperástól a konventmise végéig. A miseborról és vízről a →succentor gondoskodott. A kp-okat az ig. fizette, lakást és élelmet adott nekik. Ha az ig. nem lakott a kpna házában, elveszítette az igazgatóságot, amit 1503: p. beleegyezéssel a kápt. bekebelezett. - 13. Szt Jeromos-kápolna. Kesztölci Mihály olvasóknk. alapította 1450 u. Két budai és egy esztergomi házat, egy szőlőt, 2 aranyozott ezüst kelyhet, 2 ezüst ampolnát, egy pergamen és egy papír misekönyvet, s egyh. ruhákat adományozott a kpnának, melyet úgy építettek, hogy alkalmas legyen gyóntatásra. A kápt. által választott ig. tartozott gyóntatni.

Története 1683-tól. A töröktől visszafoglalt vár katonai ter. lett, Mária Terézia a kk. ~ helyén 1767-72: egy kisebb barokk tp-ot építtetett a helyőrség számára. Ebből csak az ~ előtti tér sarkain álló Szt István- és Szt László-szobor és 2 oltárkép maradt meg. - Rudnay Sándor érs. (1819-31) elhatározta, hogy Esztergomot újra érs. székhellyé, Mo. egyh. közp-jává építi ki. I. Ferenc kir. 1820. XI. 3-i rendelete a várhegyet átengedte építkezés céljára, s fölszólította a főnemességet, hogy anyagilag is támogassák a tervet. Rudnay áttette székhelyét Nagyszombatból Esztergomba, s hazaparancsolta a kápt-t (→esztergomi főszékesegyházi káptalan). Gigantikus tervet szőtt a város újjáépíteséről, melyből csak az ~, a kanonoki házak és a szeminárium együttese valósult meg. - Ludwig von →Remy udvari főépítésznél rendelte meg az építési terveket. Thuss János, a m. kancellária egyházügyi tanácsosa közbenjárására →Kühnel Pált, Remy beosztottját is megbízta a tervezéssel, ezért Remy visszalépett. - 1822. IV. 23: Szt Adalbert napján, orsz. ünnepségek keretében tették le az ~ alapkövét. Kühnel az építkezések vezetésére maga mellé vette unokaöccsét, →Packh Jánost, aki 1824: Kühnel halála után egyedül vezette az építkezést. Rudnay haláláig elkészült az óriási kriptarendszer, a Bakócz-kpna áttelepítése és az oldalfalak nagy része. Ezután a kir. és a m. kancellária az építkezést leállította, majd új, leegyszerűsített terveket készíttettek Pietro →Nobiléval, Remy utódjával. 1838-ig csak pusztult az, amit Rudnay idejében építettek. - Kopácsy József érs. (1838-47) kinevezése után az építkezést újrakezdték, de 1838. X. 9: Packhot meggyilkolták. Kopácsy Hild Józsefet bízta meg az építkezések irányításával. A pénzhiány miatt úgy határoztak, hogy az ~ egyedül, kísérő épületek nélkül fog állni a Várhegyen. Hild több, már megépített rész lebontásával alakította ki a ma is látható épülettömböt. 1847: Kopácsy halálakor a kupolán már állt a kereszt, s tető alatt volt az épület. - A szabharc után Scitovszky János érs. (1849-66) folytatta az építkezést. Bár az épület még nem volt kész, 1856. VIII. 31: Liszt Ferenc Esztergomi Miséjének hangjai mellett és a kir., valamint az orsz. előkelőinek jelenlétében fölszent. az ~t. Csak ezután fejezték be az igen sok problémát okozó D-i melléktornyot, s kezdték meg az előcsarnok alapozását. A kiegyezés után Simor János érs. (1867-91) 2 év alatt befejezte az ~t →Lippert József építész segítségével, 1869. XI. 1: behelyezték a zárókövet. Vaszary Kolos érs. (1891-1914) alatt a Ny-i homlokzaton Marco Casagrande kőszobrai helyébe Kiss György fémszobrait helyezték, és vasbetonkoszorúval erősítették meg a kupolát. - A II. vh-ban az ~ belső terében károsodás alig volt, annál nagyobb gondot és költséget okozott a kupola vörösréz borítása és az ablakok helyreállítása. 1992. IX: a kupola külső díszkivilágításának rejtett elektromos hibájából keletkezett tűz is csak az ~ külsején okozott kárt.

II. Az ~ leírása. Külsején az impozáns oszlopcsarnok kivételével szobrászati díszítés alig van. Oldalfalainál Hunyadi Jánosnak és Széchy Dénes bíb. érs-nek Simor megrendelésére Johann Hutterer bécsi szobrász által készített szobra áll. A főkapu két oldalán I. (Nagy) Lajos kir. és Telegdy Csanád érs. szobra, Kiss György alkotásai. A kapu fölötti Jézus és Zakeus-domborművet Johann →Meixner  faragta. A falon 4 óriási méretű, az építtető prímások emlékét őrző főpapi címer: Rudnay Sándor: COEPIT (elkezdte), Kopácsy József: CONTINUAVIT (folytatta), Scitovszky János: CONSECRAVIT (fölszent.) és Simor János: CONSUMMAVIT (befejezte) fölirattal. A melléktornyokat összekötő árkádok fölött 2 dombormű van, az É-i oldalon az alapkőletétel, a D-i toronynál a fölszentelés jelenetével (Meixner). A Ny-i (Dunára néző) homlokzat 2 domborművén Szt István fölajánlja a koronát, ill. Szt László fogadja azt a követséget, mely a kereszteshadak fővezérségét ajánlja föl neki. Mindkettő Marco Casagrande alkotása. Fölöttük aranyozott felirat: QUAE SURSUM SUNT QUERITE ('az odafönn valókat keressétek'). A felső párkány szobrai a II. vh-ban tönkrementek. - Az óriási kupola belső díszítését Simor prím. rendelte meg, eredetileg csillagokkal ékes, kék égbolt volt. Lippert tervei szerint Antonio de Toma műve. A kupola alsó peremén reneszánsz betűkkel a felirat: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI ('Mária felvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok'). A 4 csegelyen a 4 nagy nyugati egyhatya (Gergely, Jeromos, Ágoston, Ambrus) mozaik utanzatú freskója, Ludwig Moralt müncheni akad. tanár műve. Ambrus pp. alatt látható az ~ legszebb szobra: Pázmány Péter, Simor faragtatta 1884: Pietro della Vedova torinói szobrásszal. - A Jézus Szíve-oltár párjával, a Szt Márton-oltárral együtt a Simor példája nyomán kialakult szellemi légkörben jött létre: pp-ök és knk-ok állíttattak oltárt az ország első tp-ában. Ezt az oltárt Sujánszky Antal nagyprép. állíttatta, szobrászati díszét 1897: Kiss György készítette. Páduai Szt Antalt és Alacoque Szt Margitot láthatjuk, amint Jézus Szívét imádják. Az oltár fölött Moralt freskója: Krisztus föltámadása. - A bal oldali kereszthajó középoltára a Szent Kereszt-oltár. 1856: faragta Pietro Bonani. Fölötte az ~ legszebb oltárképe, a Kálvária, Michelangelo Grigoletti velencei festő műve. A "Beteljesedett" utáni sötétség kezdetét és a földrengés okozta félelmet tükrözi, melyre csak az égből jövő fénysugár derít némi világosságot. A kép bal alsó sarkában Ádámot és Évát láthatjuk. Ádám döbbenten szemléli vétkének következményét, Krisztus halálát. - A Szent József-oltár akadémikus fölfogásban készült szobrait Johann Meixner osztrák szobrász faragta. Mellette Jézus születését Moralt festette. Az oltár Kunszt József kalocsai érs. (1851-66) ajándéka. - 11 lépcső vezet a főoltárhoz és szentélyhez. Az 1856: készült oltár Pietro Bonani és Franz Anton Danninger műve, Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájának márványdombormű másolata, alsó részét ósz-i áldozati jelenetek díszítik. Felettük Szt Márton, Gellért a kis Szt Imrével, Adalbert lándzsákkal és Mór, a későbbi pécsi pp. - A főoltárkép, Mária mennybevitele, Grigoletti alkotása Kopácsy prím. megrendelésére. A világ legnagyobb (13 x 6,5 m) 1 db vászonra festett oltárképe Tiziano velencei Frari-tp-ban lévő Assuntájának fölnagyított változata. - A fehér márványból készült érs. trónust Simor készíttette Lippert tervei szerint. Vele szemben a fából készült főpapi trónus a Szt Adalbert domborművel a szentélyorgona sípjait rejti. A knk. széksorok, a szószék és a prím. zsolozsmásszék Leisner bécsi műbútorasztalos műhelyében készült. - A mennyezetfreskó a Szentháromságot jeleníti meg az angyali karok körében, Ludwig Moralt festette. - A Szt Adalbert-oltár szobrait Meixner készítette a Szent József-oltáréval azonos felfogásban. Vajk megkeresztelését Moralt festette. Bartakovics Béla egri érs. (1850-73), volt esztergomi knk. rendelte meg az oltárt. - A jobb oldali kereszthajó középső, ún. Kassai vértanúk oltárát a kápt. Kiss Györggyel készíttette. Az oltár lábazatában a vt-k ereklyéi rokokó veretű kristályládikában. Az oltár mellett Árpádházi Szt Erzsébet és Szt Margit szobra Pietro Bonanitól. Az oltár fölött a Grigoletti által elkezdett, s Mayer osztrák festő által befejezett "Szt István felajánlja a koronát a Boldogasszonynak" kép látható. -

Szent Márton oltára 1896: Miskolczy Márton pp. alapítványából készült. Szt Márton, B. Kinga és Jolán,  IV. Béla kir. lányainak szobrát Kiss György faragta. Fölöttük Moraltnak a m-ok megtérítését ábrázoló freskója. - A kupola tartópillérén Simor János hgprím. grandiózus szobra 1896: Stróbl Alajos munkája. Simor a kezében tartja az ~ oszlopcsarnokának vázlatát, melyet ő fejeztetett be, s a kupolára néz, mely szintén neki köszönheti belső díszét. A kápt. faragtatta. - A szegyh. É-i oldalán van a Szt István vt-kpna, a térdre hulló Szt István vt-t 1831: Ferenczy István faragta meg Rudnay prím. megrendelésére. Itt vannak vasszekrényben a m. sztek ereklyéi, ötvös foglalatban, és Károly Ambrus prím. (1808-09) síremléke (teste a kriptában), mely hazánkban igen ritka típust képvisel, 1826: Giuseppe Pisani modenai szobrász alkotta. A Bakócz-kpna és a Szt István-kpna bejárata fölötti domborműveken Jézus jeruzsálemi bevonulása és Jézus a gyermekek között Meixner művei a kórusmellvédet díszítő sztek és angyalok szobraival együtt. - Az ~ eredeti nagyorgonáját a fölszent-re készítette el Ludwig Moser salzburgi orgonaépítő. Ekkor Mo. legnagyobb orgonája 3484 síppal (2/33 m/r). A II. vh. alatt teljesen tönkrement. 1975: az Esztergomi Orgonaüzem átépítette. A szentélyorgona (2/12 m/r) szintén Moser műve, 1941: a →Rieger gyár (op. 2957.) átépítette. - Harangjait 1751: Joseph Steinstock, 1853: 81 cm átm. Schaut András, 1938: 218,5 cm átm. (Mo. 3. legnagyobb harangja!) Szlezák László öntötte. - A D-i torony alatt 57 lépcső vezet le a kriptába, ahol az Elmúlás és Örök élet szobra áll, Andreas →Schrott  bécsi szobrász művei. A kriptaépítmény stílusában az egyiptomi építészet részletmegoldásait utánozza. Az első részben a kk. szegyh-ban eltemetett érs-ek romok között megtalált sírlapjai vannak. A Mátyást koronázó Széchy Dénes (†1465), a nagy humanista főpap, Vitéz János (†1472) egészalakos sírlapja, majd a legrégebbi: Csáki Ugrin érs. (†1204) sírköve. A kripta rotundájában vannak a prímássírok: Károly Ambrus, Rudnay Sándor, Kopácsy József, Scitovszky János, Simor János, Vaszary Kolos, Csernoch János, Serédi Jusztinián, Lékai László, 1991 óta Mindszenty József. Itt van az ~ építőmesterének, Packh Jánosnak a sírja is Csernoch János emlékműve mellett, a jobboldali sírok között. Cséfalvay Pál

Emlék a ~ harangjának fölszentelésére. Pest, 1856. - Kollányi 1900:XXXIII, LI. - Meszlényi Antal: A 100 é. ~. Esztergom, 1956. - TKMK 3. (Cséfalvay Pál: Esztergom, főszékesegyház) Bp., 1981. - Bálint 1989:26.